Maldív-szigetek kicsit másképp

 

Még tavaly decemberben nem is gondoltuk, hogy 2022 elején a meleg napsütést fogjuk élvezni. Egészen pontosan utazás előtt pár héttel döntöttük el, hogy újra útra kelünk. Sok okból kifolyólag nem terveztünk utazást, bár vágytunk rá. Aztán egyszer csak mégis felmerült a kérdés. Mi lenne ha…..

Aztán jött minden magától. Hogy miért pont Maldívot választottuk? Sokáig nem is merült fel bennünk, mivel nem szerettünk volna resort szigetre menni. Most sok ember fejében biztos felmerül, hogy miért nem? Nyilván egy resort sziget valamivel szebb, rendezettebb, és persze drágább is, mint egy lakott sziget. Mi nem azért döntöttünk a lakott sziget mellett, mert olcsóbb, persze azért az sem utolsó szempont, hanem mert szerettünk volna a helyiek közt lenni, a helyi embereket, a helyi életet megismerni. A resort sziget más, ezt mindenki maga dönti el, hogy mi a fontos számára, hol érzi jobban magát.

Mi voltunk már paradicsomi környezetben, víz fölé épített bungalóban Nyugat – Pápuán Raja Ampaton és tudjuk, nem kell hozzá semmi, hogy a csodavilágban érezd magad, elég hozzá csak maga a természet, nem kell hozzá luxus ház, meleg víz, nem kell hozzá száz féle kaja, és ital. Amúgy egész éjjel a hullámok locsogását hallgatni nem biztos, hogy mindenkinek bejön 😊

Jelenleg sok szempontot figyelembe kell venni mielőtt elutazik az ember.  Be lehet -e utazni az országba? Ha igen milyen feltételekkel?  Elfogadják -e az oltásunkat? Kell-e teszt?  Kell-e regisztráció? Kell -e külön biztosítás? A mi választásunknál az is szempont volt, hogy turistás-e? sokan vannak-e? drága célpont- e, vagy megoldható olcsóbban is?

Szóval volt pár hely, ami bekerült a zsákba, (sajnos jelenleg nem sok) és végül Maldív került ki most győztesként😊

Miután eldöntöttük, jött a nagy kérdés, hogy akkor melyik lakott szigetet látogassuk meg. Hisz van közel 200 lakott sziget és nehéz a választás. Tudtuk, hogy most csak 2 hétre tudunk elmenni, így max. ebbe az időintervallumba két sziget férhet bele.

Olvastam, hogy közvetlen hajójárat csak az egy atollon belül lehetséges, és ha olyan szigetet választ az ember, ami nem egy atollon belül van, akkor csak úgy lehet megközelíteni normális áron, ha először hajóval visszamész Maléba a repülőtérre és onnan mész tovább a kiválasztott szigetre. Így akár egy napod is elmehet az utazással. Ami beleférhet ugyan, ha az ember kicsit több időre megy, de mi úgy döntöttünk, hogy most inkább az egy atollon belül választunk két szigetet.

Szerintem mindegyik sziget szép, és mindegyiknek van pozitív és negatív oldala. Egyiknek szebb a partja, a másiknak jobb a sznorkellezési lehetősége, egyiken több a szállás és étterem lehetőség, a másikon alig van szállás, és az is jóval drágább, de kevesebb ember van. Szóval valamilyen szempont szerint dönteni kell.

Így esett a választásunk Rasdhoora és Ukulhas szigetére. Mindkét szigeten 5-5 napot töltöttünk.

Rasdhoo:

Rasdhooról azt olvastuk, hogy nagyon jó a sznorkell (nekünk ez fő szempont volt) sok a szállás, étterem, kisbolt, és helyes kis lakott sziget. Hát azt kell, hogy mondjam, nem csalódtunk. Szerintünk nagyon jól döntöttünk.

Egy hosszú repülőút után reggel érkeztünk Maléba, ahonnan speedboottal mentünk tovább Rasdhoo szigetére. A fáradtság után nem volt könnyű a hirtelen meleget elviselni és az 1 órás speedbootozást, de megérte.

Rasdhoo szigete egy apró kb. 900 fős lakott sziget és egyben az Észak-Ari Atoll központja is.  Gyalogosan körbejárható, van kórháza, iskolája, és nagy focipályája (abból viszont 2 is) 😊

A helyiek nagyon kedvesek, vendégszeretőek, sokan meg is állítottak az úton bennünket, megkérdezték kik vagyunk, honnan jöttünk. Bár inkább Ukulhasról, a másik szigetről, ahol voltunk, mondják azt, hogy nagyon barátságosak a helyiek, mi ott nem éreztük ezt a fajta közvetlenséget, de lehet csak mi látjuk így.

Maldív szigeteit muszlimok lakják, így ha nem resort szigetre megy az ember, akkor be kell tartani az ottani helyi szokásokat. Például nem ajánlatos nagyon kivágott ruhában mászkálni, csak a turistáknak kijelölt bikini beachen lehet bikiniben fürdeni, tilos az alkoholfogyasztás, nem is lehet kapni alkoholt, bevinni sem szabad. Mi ezeket elfogadtuk, és ez nem is okozott semmilyen problémát. Alkohol helyett pl. lehetett nagyon finom gyümölcsleveket inni 😊

Rasdhoon van egy kis étterem, ahol nem dollárban számolnak, és sokkal több helyi jár oda, mint turista (Bamboo hut), a kaja adagok tán kisebbek, mint máshol, de nagyon finom minden, és minden máshoz képest nagyon jó árai vannak. Az étlapon kívül van egy pultja, ahol napközben mindenféle finomságot vásárolhatsz össze. Édességeket, meg mindenféle tonhalas (nagyon) chilis finomságokat. Ideális strandkaja, ha nem akarsz felrohangálni napközben.

Ahogy olvastuk, hogy Rasdhoo szigetén jó a sznorkell, az valóban így is volt. Sajnos a korallok az atollon belül jórészt halottak, kevés élő korallt lehet látni, de az élővilág ettől függetlenül csodálatos. Ha a déli part mentén beljebb sétál az ember a térdig, derékig érő vízben, majd átmászik az éles koralltörmeléken, na utána jön a csodás rész. Itt már van élő korall, és rengeteg kicsi és nagy hal is. Vigyázni kell, mert elég erős az áramlat, főleg délután. A partja nem túl nagy, a vízi cipő használata ajánlatos, mert sok a koralltörmelék. Úszásra nem nagyon alkalmas, mert kicsi a víz, vagy jóval beljebb kell menni, ahol lehet úszni. Bár mi azért csak találtunk olyan részt, ahol dagálykor magasabb volt a vízállás, és lehetett egy kicsit úszkálni is. Dagálykor a nyílt vízen lévő nagyobb halak is beúsznak a kis strandolós vízbe, ilyenkor simán látni cápát, és más nagyobb halat is derékig érő vízben.

A szigeten ottlétünkkor szerencsére nem volt sok turista, elfogadható volt az embermennyiség. Sőt volt olyan nap, amikor alig voltak a parton. Na, mi ezeket szeretjük. Találkoztunk magyarokkal is, elég sokan járnak erre a szigetre, megismerkedtünk egy nagyon kedves párral is, jókat beszélgettünk a parton.

 Rasdhoo szigetéről mentük el az egyik kora reggel manta ráját nézni. Azt mondják 50-50% esély, hogy látsz -e mantát. Azért reménykedtünk, hogy sikerül. Már majdnem feladtuk, amikor egyszer csak egy 3 méteres mantát pillantottunk meg. Hatalmas élmény volt egy ilyen állat mellett úszni. Azt mondják, ha Maldívon vagy, egy sandbank (homokpad) látogatása kötelező. Mi nem szeretjük a kötelező programokat, de azért ezt mi sem hagyhattuk ki. Csodaszép volt. Szerencsénk volt, mert volt pár óra, amikor csak mi voltunk a homokpadon. Nemcsak maga a látvány szép, hanem a körülötte lévő zátony is. Rasdhoo homokpadjának közepén van egy kék lyuk, ahol 5-10 m mély a víz, és van benne egy mini korallzátony rengetek sok szép színes hallal, sőt láttunk hatalmas tüskés ráját is. Kezdőknek is ideális snorkelező hely, mert védett minden áramlattól és hullámzástól.   A nap ellen azért rendesen védekezni kell. Sokszor nem elég az 50-es naptej sem. Kell a kalap és a lycra felső is-. És ez tényleg nem vicc. Nagyon erős a napsütés. A hőmérséklet nem magas 29 -30 fok volt minden nap, de a nap az brutálisan égetett. Rasdhoo kikötőjénél volt még egy igen izgalmas esti program is. Ráják és cápák várják az esti ingyen kaját a halászok napi fogásának maradékából. 😊 Minden este őket néztük.  Ennél jobb program nem is kell szerintem. Ilyet azért nem lát minden nap az ember. 3 méteres dajkacápák, feketefoltú szirticápák, nagy ráják jönnek minden este mint a kutyák, és úgy is viselkednek. Mivel a szigeten egy kutyát sem láttunk, így kb. a helyieknek ők a kis kedvencek. Rasdhoon 5 napot töltöttünk, innen mentünk a speedboottal a fél órányira lévő Ukulhas szigetére.

Ukulhas:

Ukulhas partja meseszép. Hosszú homokos part, szerencsére itt sincs sok ember, bár többen voltak mint Rasdhoon, de egyáltalán nem vészes. Itt is sok magyar családdal futottunk össze. Úgy látszik Maldív a magyarok kedvence 😊 Ukulhas zátonya is csodaszép. A parttól sokkal könnyebben be lehet úszni, mint Rasdhoon és pár perc múlva már fantasztikus látványban lesz részed. Láttunk hatalmas nagy teknőst, fekete uszonyú szirti cápákat, bohóchalat, murénát, hatalmas nagy papagályhalakat, ijhalat, napóleon halat, tüskés makrélát, hatalmas nagy doktor halakat. A part mentén több száz méter hosszan apró halaktól feketéllik a tenger, mintha olajfolt úszna a vízen a végtelenségig. Ha figyeli az ember egy darabig akkor észre lehet venni, hogy rengeteg kis bébicápa halászik ebben a sűrű felhőben. A keleti part jóval hullámosabb, viszont itt délután legalább van árnyék a homokon is. A nyugati oldalon, akinek van sütnivalója az a fák közé húzódik, ha nincs a vízben. Pancsolni legjobban a déli parton lehet, az a rész olyan, mint egy homokpadon. A sziget ugyanúgy körbejárható gyalog, homokos kis utcái vannak, bár nagy építkezések folynak, szóval fejlődik elég rendesen. Kicsit drágábbak a szállások és az éttermek árai is, mint Rasdhoon. Ukulhason a napi programunk: reggeli után séta a partra, ami kb.3 perc, fürdés, naponta többszöri sznorkellezés, pihenés szigorúan az árnyékban, időközönként séta a parton, mert azt nem lehet megunni, remeterák vadászat. Imádtuk minden percét.   A Maldív kaják finomak, igaz sok a tonhal és kevesebb a csirke, de nekünk ez nem volt probléma. Ukulhason van egy piszok jó indiai étterem (The Chef), és furamód alig vannak. Persze 4 asztallal nem tud nagy tömeg lenni.   Sokáig mi sem gondoltuk, de igenis van élet a resort szigeteken túl. El lehet menni a lakott szigetekre és nagyon lehet élvezni. Számunkra sokkal többet jelent egy ilyen szigeten lenni, mint egy művi világban lógatni a lábad. A helyiek véleménye a resot szigetekről: „ jail for rich people” 😊 Hogy mi is tetszett a legjobban? Természetesen a tengeri élővilág, a lenyűgöző színű tenger, a puha fehér homok, és persze a helyi emberek, és még sorolhatnám mi minden. Talán egyszer majd visszatérünk, ki tudja?