Komodó, ahol még a sárkányok élnek

Komodó szigetére Baliról három féle módon lehet eljutni. Repülővel Labuan Bajoig és onnan szervezve hajós túrát, vagy busz/ hajó kombinációval, ami elég hosszadalmas, vagy backpacker hajóval, ami kicsit kalandosabb.

Mi az utóbbit választottuk, és nem bántuk meg. Még Gilin foglaltuk le a 4 napos, 3 éjszakás komodói hajóutat. Az árban a túrákon kívül háromszori étkezés, fejenként 6 üveg víz, korlátlan tea és kávéfogyasztás, valamint sznorkel felszerelés volt. Az út fantasztikus volt.

Reggel 8 órakor először Gili Air-ről egy kis hajóval mentünk át Lombokra, ahol már várt minket egy minibusz és átvittek Mataramba az utazási iroda központjába, ahol kaptunk reggelit és információt a 4 napos hajóútról. A hajón kb. 28-an voltunk, plussz a legénység és a guide. A társaság nagyon jó volt, voltak közöttük németek, hollandok, új-zélandiak, belgák, franciák.

Mataramból még 2,5 óra buszozás várt ránk, míg odaértünk Lombok észak-keleti részén fekvő Kayangan kikötőhöz, ahol a hajónk már várt ránk.

A hajón decken, matracokon egymás mellett 25-en,30-an, vagy kis 2 személyes cabinban lehet aludni, ami jóval drágább megoldás, mint a matracos. Mi a matracos alvásra fizettünk be.

A minibuszban mi ültünk legbelül, és így utoljára szálltunk ki a buszból. Mire mi felmentünk a hajóra, addigra már mindenki elfoglalta a matracát. Kiderült, hogy 2 matraccal kevesebb van, és nem is fér el több. Így matrac nélkül maradtunk. Jeleztük a guide-nak, hogy nincs helyünk. Végül megoldották, kaptuk egy cabint. Ami szintén nem egy luxus cabin volt, de volt benne két matrac, ahol tudtunk aludni, át tudtunk öltözni, és helyünk is több volt, mint a többieknek. Hátránya, hogy a motorzaj elég durván hangos volt. Füldugóval viszont egész elviselhető volt, és meglepően jól tudtunk aludni.

Körülbelül délután két óra körül indult el a hajó, és ebéd után már Kenawa szigetén kötöttünk ki.

Második nap kora reggel Moyo szigetén kötöttünk ki, ahol elsőként megmásztunk egy nagy vízesést. Nem volt egyszerű a megmászása, igazi adrenalin túra volt. Ezt követően pedig, strandolás, úszás, sznorkelezés következett. A 2. nap délutánjától másnap reggelig folyamatosan ment a hajó. Elég hosszú út volt, és a hullámok sem kedveztek. Este 8-kor már mindenki pihent, kivéve, aki tengeri beteg volt.

A harmadik nap reggel fél 8-kor már a Komodo National Park bejárata előtt álltunk.

Egy 1 órás túra keretében egy helyi guide vezette körbe a csoportot, aki a túra közben sok hasznos információt elmondott a komodói varánuszokról.

Elérkezett a várva várt pillanat, amikor megláttunk egy egész nagy varánusz csapatot. Fantasztikus volt őket a természetes közegükben látni. Voltak egész nagyok, közepes méretűek, és baby sárkánygyíkok. Természetes közegükben valahogy félelmetesebbnek és nagyobbnak tűnnek, mint az állatkertben.

Komodo után még aznap elmentünk a közelében lévő Pink Beach-re, Manta Point-ra és Padar Island-ra.

Este vacsora után pedig jó kis buli kerekedett a hajón, volt minden, zene, tánc, iszogatás.

Utolsó nap Kelor Island-on strandoltunk, sznorkeleztünk. Labuan Bajoba Flores szigtére délután 4-5 körül érkeztünk, ahol az éjszakát töltöttük.

Labuan Bajoban este elmentünk a halpiacra, valamint a közelében lévő Nigh Foud Marketre, ahol nagyon finom mahi-mahit ettünk. Kiválaszthatod azt a halat, amit szeretnél enni és ott helyben elkészítik. Különleges hangulata volt az egésznek. Közben szólt a müezzin, mi pedig ettük a finom halat.

Labuan Bajo tipikus kikötő város Flores szigetén. Itt már nem a hindu vagy a buddhista vallás a jellemző, hanem a keresztény és a muszlim. A sziget lakosságának 80%-a keresztény, viszont Labuan Bajo pont a maradék 20%-ba esik.

Labuan Bajoból másnap indultunk vissza Balira.

Kaják a hajón:

Minden ebéd és vacsora egy gyékényszőnyegen volt tálalva, melyből mindenki maga szedett, amennyit kívánt. Nekünk ízlett minden kaja, és elegendő is volt, de azért némi snacket, esetleg gyümölcsöt érdemes magával vinni annak, aki elmegy egy ilyen hajóútra.

NYITÓLAP